Miért a nőket érinti jobban az Alzheimer-kór?

- Miért épp a női agyat vizsgálták?

- Először is azért, mert jómagam is nő vagyok. Nőként ÉS kutatóként kötelességemnek érzetem ezzel foglalkozni. Másodsorban családilag is megérintett a téma, mivel nagymamámnak három lány- és egy fiútestvére volt. A lányok mind Alzheimer-kórban szenvedtek és haltak meg, de a fiútestvér elkerülte ezt. A tanulmányaim alatt is folyamatosan foglalkoztatott, hogy általánosságban is így van ez: a nők valóban gyakrabban lesznek alzheimeresek, mint a férfiak? Akkoriban az volt a válasz: „nem tudjuk”

- Ma már viszont konkrétan tudjuk, hogy több hölgyet érint az Alzheimer-kór, mint férfit...

- Az érintettek majdnem 2/3-a nő. Korábbi években azt mondták, hogy azért, mert ők általában tovább élnek és a hosszabb életük során nagyobb a kockázat az Alzheimer-kórra. Nem tetszett nekem ez a válasz, ezért is kutattam

- És mit mutatnak a kutatási eredmények?

- Ma azt mondhatjuk ,hogy a DNS-től, az öregedési folyamatoktól vagy mindkettőtől függ az, hogy kinek milyen betegsége lesz. Ebből elég reménytelen lenne kiindulni. Kutatótársaim és én már rámutattunk, hogy az Alzheimer nemcsak az időseket érinti. Úgynevezett Alzheimer-plakkok alakulnak ki az agyi szerkezetben, amiből egyeseknél már 50-60 éves korra betegség lesz, mások még 70-80 éves korukban sem érzik.

- Ez még mindig nem ok arra, hogy a hölgyek nagyobb arányban legyenek érintve...

- A férfiakkal ellentétben a nők átélnek egy erős fizikai változást az életük közepén, amelyben az Alzheimer-plakkok is képzőnek. A menopauzára gondoltunk és ez egyben azt is jelenti, hogy a petefészek változása mély hatással vannak az agy munkájára és működésére. A különböző területen zajló kutatásaink ezt alá is támasztották.

- A hormonok a felelősek tehát azért, hogy a nők gyakrabban szenvednek demenciában, mint a férfiak?

- Igen. És ezen nincs mit csodálkozni. A nőket mindig is befolyásolják a hormonok: gondoljunk csak a hőhullámokra, az éjszakai izzadásra, az alvási zavarokra, a depresszióra, a szorongásra, amelyek a változókorban jönnek. Ezek a tünetek nem a petefészekben, hanem az agyban kezdődnek. A nemi hormon, az ösztrogén ezt is befolyásolja, nemcsak a reprodukciós képességet.

- Elmagyarázná pontosabban?

- Az ösztrogén az agy „karmestere”. A neuronokhoz energiát szállít. Mi történik a menopauza alatt, amikor ez a „karmester nyugdíjba megy”? Az agyban egy új helyzet áll fel, ami valószínűleg hosszútávon fennmarad. Amikor ezt az egyensúlyt újra megtalálja, a hőhullámok és az alvászavarok elmúlnak.

- Nos, sajnos a nők sem késleltetni, sem felfüggeszteni nem tudják a menopauzát...

- Nem, de például a könyvemben van egy kérdőív arról, hogy mennyire van kitéve a nő az Alzheimer-kockázatának. És tippek arra, hogy hogyan tudja megelőzni. Ami biztos segít: a diéta-mozgás-stresszoldás –alvás kombinációja. A táplálkozás egy nagyon egyszerű megoldás arra, hogy az agyi folyamatokat és a hormonháztartást egy hullámhosszra hangoljuk. Például olyan táplálékot fogyasztunk, ami egyben az agyat is védi. Erre a mediterrán diéta egy ideális forma, mivel a szív- és érrendszeri betegségek és demencia kockázatát csökkenti, miközben az alvási rendellenességekre, az éjszakai hőhullámokra és a depresszióra is jó hatással van.

- Hogy néz ki a mediterrán diéta?

- Növényi alapú elsősorban, zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, magvakat és dióféléket kell enni. Hús helyett inkább halat ajánlok. Egy pici bor vagy kávé belefér. A legjobb benne, hogy szinte nem is kell nélkülözni semmit.

- Miért hatásos a nőknél ez a diéta?

- Minden növény tartalmaz növényi fitoösztrogént, ami mint egyfajta nagyon enyhe hormonkúraként hathat ránk. Például a szója, a szezámmag, a lenmag, a csicseriborsó a legjobb, de az aszalt vagy friss mangó vagy ananász is nagyon jó erre.

- Beszélt még az alvásról és a stresszoldásról...

- Mind a kettő befolyásolja kognitív képességeinket. A tudomány jelenlegi állása szerint az életközepi krónikus stressz hatással lehet agyunkra. Az életközép most 35-65 év közé tehető. A hosszútávú stressz sok kortizolt termel. Ez az agytérfogatot csökkenti – nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is.

- A női agy érzékenyebb a homonális ingadozásokra?

- Amikor - azért, hogy a nők teste sok kortizolt termeljen – kevesebb időt fordít más hormonok termelésére – így az ösztrogénre. Ezt – főleg pandémia idején – szem előtt kell tartanunk. Természetes, hogy stresszesebbek vagyunk, de ennek nem szabad kihatnia testünkre és az agyunkra.