Mindenhonnan leselkedik ránk az allergia

Allergia, allergiás asztma, stroke, diabétesz – a ma népbetegségnek számító diagnózisok kialakulásához bizony elég sok köze van a klímaváltozásnak és ráadásul gazdaságilag is nehézséget jelent.

Egy villámlástól vagy mennydörgéstől is kaphatunk olyan asztmatikus légzési zavart, hogy akár meg is fulladhatunk. Ez történhet bárkivel, olyannal is, akinek előtte semmi asztmás problémája nem volt. Ausztráliában tapasztalták először, hogy egy viharos éjszakán többen kerültek kórházba asztmatikus fulladási problémákkal, és sajnos néhányan meg is haltak. Tudósok azt feltételezik, hogy a zivatar idején a légkörben lévő elektromos töltés miatt a pollenrészecskék felszakadtak. Ezek lejjebb tudtak jutni a tüdőben, mint a normál pollentestek, ezért reagálhattak a nem-allergiások is.

Az allergiások, asztmások általában tudják, hogy benn kell maradniuk a szobában vihar idején, mivel a pollenrészecskék felszakadnak és erősebben szállnak. A klímaváltozás miatt az allergiás szezon is meghosszabbodott. Az emberek 40%-a szenved allergiában. Sokuk dolgozni sem tud, mivel annyira erős légúti, náthás tünetei vannak.

Már most 151 milliárd euro szocio-ökonómiai költséget okoz az allergia Európában és ez csak nőni fog. Mondhatjuk, fenyeget az allergia-cunami. A hőmérséklettől is függünk, hiszen az agyunk 22 °C hőmérséklet mellett tud ideálisan működni.

Ha már az agynál tartunk. Stroke-ot is előidézhet a klímaváltozás. Egy forró, száraz nyári meleg után egyik-napról a másikra beköszönt a viharos, zivataros idő. A vérnyomás változik, eltömődnek az agyi artériák, a szövetek nincsenek ellátva vérrel, stroke következik be. A 40 °C feletti melegben a sebek lassabban gyógyulnak, az operációk is emiatt több időt vesznek igénybe.

A 2-es típusú diabéteszesek száma is egyre nő. Az életstílusunk megváltozása kiszámítható, hiszen a felmelegedés miatt a zsíranyagcsere felborul, a sejtek egyre kevésbé reagálnak az inzulinra, amely a vércukorértéket szabályozza.

A lelki oldaláról is kell beszélni, amelyeket szintén alábecsülnek. Az erdész, aki kéregbogarakat és elhalt fákat lát erdőjében: a gazda, aki fél az aratásától az aszály miatt. És nehéz a fiatalok számára is, akik félnek egy sivár jövőtől. Az éghajlatváltozás veszélyezteti a testi és lelki egészséget, ám ez a kérdés sokáig nem volt a középpontban.

De maga az egészségügyi szektor is felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának körülbelül 4,6 százalékáért világszerte. Ha az egészségügyi szektor ország lenne, akkor az ötödik lenne azon országok listáján, amelyek a legtöbb CO2-t bocsátják ki. Ennek oka a gyógyszergyártás, a mentőautók, a műtők energiafogyasztása és a kórházak működésének felülbírálása. Például a klinikáknak át kellene állniuk a megújuló energiákra.

Figyelni kell arra, hogy minél kevesebb környezetre ártalmas energiát használjunk fel – a szén, gáz, olaj ilyenek. Ezért is kell újragondolnunk a digitális pénznemeket, mint a Bitcoin.

Mindenekelőtt azonban szükségünk van a táplálkozás és a mobilitás megváltoztatására. Elő kellene mozdítanunk azokat a közlekedési formákat, amihez egyáltalán nem kell motor – biciklizés, sétálás. Ez kettős előny, mert védi az éghajlatot, és tesz valamit a saját egészsége érdekében… és ugyanez a helyzet a hússzegény étrenddel is.